 |
| Műanyag cserépalátét. Átmérő 30 cm. |
Már készítettem egy hasonlót itt , de az alkalmazott úgynevezett csibedrót gyengének bizonyult, egy idő után "megrogyott". Bár nehezebben engedelmeskedett a keményebb huzalból készült rácsozat, érdemes volt vele küszködni egy kicsit, megérte a fáradtságot.
 |
| Fúrásra előkészítve |
A műanyag cserépalátét megmunkálásánál a következőkre érdemes figyelni:
- könnyen törik, reped,
- lassú fordulatszámon fúrjuk,
- a furatok kijelölésénél nagyon pontosnak kell lenni,
- feltétlenül jelöljük meg azt a pontot, ahol a furatok kijelölését megkezdtük,
- a jelöléseket felváltva készítsük, hol a jobboldali, hol a baloldali végén, így, ha el is csúszik a körzőnk, a hibák nem adódnak össze,
Megjegyzés: ennél a rácsozatnál, és cserépalátét átmérőnél a furatok kb. kettő milliméter távolságra találkoznak egymással, ami pont elegendő a rácsozat összeerősítéséhez,
 |
| Fúrás, ha lehet alacsony fordulatszámon, mert a műanyag beleolvad a fúrószárba |
A furatokat érdemes egy milliméterrel nagyobb átmérőjű fúróval fúrni, mert óhatatlanul is lehetnek elcsúszások, ezzel sok bosszúságot spórolhatunk meg magunknak.
Itt már a rácsozat már a talpba (műanyag cserépalátét) van illesztve. Ennél a műveletnél könnyebb a dolgunk, ha a rácsozatot egy csövön, vagy fatörzsön előre meghajlítjuk. A lyukba illesztett rács-csapokat az alátét alsó felén elhajlítjuk, de csak óvatosan, mert a műanyag könnyen megrepedhet. A felső szélére egy három milliméter átmérőjű huzalt erősítettem, hogy a perem merevebb legyen.
A fogantyú elhelyezését két bilincs segítségével oldottam. A fogantyú levehető, és még arra kell ügyelni, hogy az íve nagyobb legyen mint a peremnek, hogy elengedve ne essen bele.
