Tanács

Ha valaki egy olyan típusú szaletlit készített, mint a mienk, és a tető hajlás szöge hasonlóan kicsi, ne felejtse róla leverni a havat, mert a műanyag megkeményedve gyorsan megreped, és eltörik

Kerti érdekesség (4)

Most aztán már végképp nem tudok dolgozni, mindent betemetett a hó.

Kerti érdekesség (3)

Sajnos a "tolómérővel" nem haladok. Az időjárás keresztül húzta a számításaimat.

Kerti érdekesség (2)

A "tolómérő" felső lapját 0.6 mm-es lemezből kivágtam, csiszoltam, sorjáztam, a szárával együtt 1 méter hosszú lett, ilyen hosszúságú volt a lemezem. A félretett "tetőlécek" közül kikerestem a még hasznosítható darabokat, ma azokat fogom csiszolni.

Kerti érdekesség

Ennek a tolómérőnek a mintája alapján szeretnék készíteni, egy jóval nagyobb változatot, amit a kertben szeretnék felállítani.

Akinek kutyája van...

szüksége lehet ilyen felszerelésre. Egyszerű formában készült, a célnak megfelel, tavasztól őszig elrejti a lombozat.

Rácsozat

A kerti apróságokat polcokon tároljuk, ezek elé rácsozatotkészítettünk, hogy eltakarja őket. De mögöttük is rend van!

A szaletli téliesítése

A szaletlit télen körbevonjuk fóliával. Ennek az az oka, hogy a kerti bútorokat, szerszámokat ide tesszük be, így védjük az esetleges havazástól

Kézi gyalulás IV. rész

A nagyobb felületek pontosra munkálásához pedig az ezeknél nagyobb, 50-60 mm széles "kétkezes" simítógyaluk a megfelelőek Ezek szerkezetileg különböznek egymástól, de csak látszólag, mert funkcióik azonosak.
A gyalutest talpának forgácsnyílásából kiálló kés végzi az anyagleválasztást. A gyalukés élszöge általában 25 fokos, késsíkja a talpra 45-48 fokos szögben áll. A forgácsrésből kemény, lombos fa esetében a késél csak 0,2-0,3, fenyőfánál 0,3-0,4 mm-nyire álljon ki. Ez a kés "előállása". Lényeges a kés szélessége is, hiszen ez határozza meg, hogy milyen szélességben forgácsolja a faanyagot. Három, 45, 50, 60 mm szélességűek a leggyakoribbak, ez jellemző a csúcsminőségű fémtokos Stanley gyalukra is.

Kézi gyalulás III. rész

Barátkozzunk hát meg e számunkra is hasznos szerszámmal.

A gyaluk szerkezete igen jellegzetes. Végső soron tokba fogott nagy vésők. Az pedig, hogy a tok fa, vagy fém, lényegében mindegy, bár az utóbbi évtizedekben a fémtokosak voltak a közkedveltebbek. Nem véletlenül, mert ezek könnyen beállíthatók és a használatuk is kényelmesebb, mint a vaskosabb fatestű gyaluké. Méreteik is különfélék; kisebb munkákhoz az ún. marokgyaluk

Kézi gyalulás II. rész

A kézi gyaluk ugyan nem olcsók, de sokkalta olcsóbbak a gyalugépeknél, és használatuk sem olyan nehézkes, mint azt gondolnánk. Gyaluval nagyon pontosan és főleg gyorsan oldhatunk meg a fent említett feladatokon kívül olyan részmunkákat is, amelyeket gyalu nélkül otthon csak igen körülményes módon végezhetnénk el. Ráadásul a gyalult felületek teljesen simák, még csiszolást is alig igényelnek.

Kézi gyalulás I. rész

"Aki barkácsolás során gyakran dolgozik fával, az tudja, hogy sokszor kell kisebb-nagyobb felületekről néhány milliméternyi vastagságú anyagot lemunkálni. E munkákhoz valók a gyaluk. Csakhogy a legtöbb ezermester gépesített műhelyében erre már nemigen volt pénz, a kézi gyalutól meg a kezelése miatt idegenkednek sokan. Így azután fárasztó ráspolyozással, csiszolással próbálják elvégezni azt, amit gyaluval esetenként percek alatt, kiváló minőségben megoldhatnának."

Felhasznált irodalom: Ezermester különböző számai

Kéziszerszámok IX. rész

Ha már a formai kialakításnál tartunk, újabb csoportosítási lehetőségre nyílik alkalmunk: a gépek nagyobb részben az előbb említett pisztoly alakúak, vagy ún. egyenes kivitelűek, amik tulajdonképpen úgy néznek ki, mint a vastag fogantyújú csavarhúzók. Általában ez a rendeltetésük is az ilyen alakú eszközöknek.
Milyen fajta gépeket találunk funkció szempontjából az akkumulátorosok között? Tulajdonképpen ma már szinte mindenfélét. Fűrész, csiszoló éppúgy készül ilyen kivitelben, mint akár fúrókalapács vagy falvéső, de leggyakoribb és leginkább használatos fajtáik a fúró-csavarozó gépek. Ezek készülnek a legnagyobb választékban, akár teljesítmény vagy formai kialakítás, akár szolgáltatási funkciók szempontjából vizsgáljuk őket. Főbb jellemzőjük a mindkét üzemmódra való alkalmasság, vagyis a folyamatosan változtatható fordulatszám, a forgásirány-váltási és nyomaték határolási lehetőség, a kényelmes,külön befogó szerszám nélküli tokmányok. Egyre nagyobb számban találunk már kerti gépeket is az akkus hajtásúak között, és ez igazán előnyös használati terület ezekre a gépekre. Nem kell külön magyarázat, pl. egy akkumulátoros kivitelű sövényvágó, egy fűszegély-vágógép, vagy egy ágfűrész használati előnyeinek belátásához. Már forgókéses, kerekeken gördülő fűnyírók között is találunk ilyen kivitelűeket, de ezek egyelőre még drágák, és teljesítményük is elmarad a hálózati kivitelűektől. Ugyanez a helyzet a láncfűrészeknél is, pedig igazából itt van a leginkább útban a vezeték, ami ráadásul a mostoha üzemviszonyok (nagysúlyú fatörzsek, ágak jelenléte, erős koptatóhatás) miatt még meglehetős veszélyforrás is. Bár gyártanak már akkus láncfűrészt, de ezek nem valószínű, hogy valaha is veszélyeztetni fogják a robbanómotoros és vezetékes elektromos változatok hegemóniáját. Táblázatainkban megpróbálunk egy átfogó képet adni az akkumulátoros gépek leggyakoribb fajtáiból.Mindegyik táblázatban először az akkumulátoros gépekre - korábban már ismertetett - alapjellemzőket adjuk meg. Külön felhívjuk a figyelmet a töltési időre. Itt azokra az akkumulátorokra és töltőkre vonatkozó értékeket adtuk meg, amiket a gyártók alapkivitelben szállítanak a szerszámmal, ezek általában az alapkivitelű normál, vagy közepes teljesítményű ún. gyorstöltők. Mint már említettük, még ennél is nagyobb hatásfokkal töltenek az ún. extra-gyorstöltők, amik általában nem tartozékok, hanem külön vásárolhatók. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a szerszámok akkutöltői nem általános kivitelű eszközök, hanem célkészülékek, amik csak meghatározott gyártmányú, műszaki adatú, szerkezeti kivitelű akkuk töltésére alkalmasak. Ezért töltő külön vásárlásánál ezeket előre tisztázni kell. Egyes esetekben - ha a gyártó erre külön felhívta a figyelmet - törtvonallal elválasztva megadtuk a gyors, illetve szupergyors töltési időket is. Ezek után a legnagyobb választékot kínáló fúró-csavarhúzók táblázatában a gép fordulatszáma található. Látható, hogy mindegyik gép fordulatszáma nullától indul, tehát szabályozható, a per (/) jellel elválasztott két érték pedig azt jelenti, hogy a gépeknek még mechanikus módon választható két fordulatszám-tartománya is van. A gép által kifejtett legnagyobb nyomaték a csavarhúzás jellemzője, a tokmányméret pedig a legnagyobb befogható fúrószár-átmérőt jelenti. A csupán kézzel kezelhető gyorstokmány szinte alaptartozék, míg ma már az ütvefúrás is elvárható jellemzője egy ilyen gépnek. A fúrókalapácsok táblázata hasonló adatokat közöl, de ezek a gépek csavarhúzásra nem alkalmasak. A fűrészek táblázatban a fordulatszám értelemszerűen a körfűrészekre, míg a rezgésszám a rezgőmozgású dekopír- és univerzális (vagy másnéven orr-, kard-, multi- stb. nevű) fűrészekre vonatkozik. Ahol a legnagyobb vágható vastagságra nincs adatunk, ott a fűrész lökethosszát adtuk meg. A csiszológépeknél hasonlóan a fentiekhez a rezgésszám és a csiszolótalp méret a deltacsiszolóra, a fordulatszám és az alkalmazható max. csiszolótárcsa-átmérő a sarokcsiszolóra vonatkozik. Bőséggel találunk kertigépeket is, melyek táblázatában, ahol a gép súlya két összetevőből áll, arra utaltunk, hogy az akkumulátor nincs beépítve a szerszámba, hanem külön övtáskaként használandó. Az első adat a gép, a második az akku súlya. A fordulatszám a fűszegélyvágóra, ágfűrészre, metszőollóra, a rezgésszám a fűnyíró és sövénnyíró gépre vonatkozik. A láncfűrésznél a láncsebesség a jellemző adat. A táblázatainkban megadott gépek nagy számából jól érzékelhetjük az akkus gépcsaládok egyre szélesebb tartományát, és még csak az általános, leggyakoribb kiviteleket említettük. Katalógusokban, üzletekben tallózva azonban még speciális kivitelekre is bukkanhatunk, amelyek ha nem is általános, de egyes szűkebb felhasználói terület igényeinek hasznos eszközei lehetnek. Így felhívjuk a figyelmet, pl. az egyenes kivitelű (rúd alakú) csavarhúzókra, melyek gyakori jellegzetessége, hogy általában falra szerelhető töltőkészülékük egyúttal a szerszám tárolására is szolgál, ami így mindig töltött állapotban van kéznél. Szűk helyeken való munkákhoz praktikus eszköz a sarokfúrógép, és a sarokcsavarozó, amelyeknél a rúd alakú szerszám végén, arra merőlegesen van elhelyezve a kimenő tengely. A Makita és a Hitachi kínálatában találhatunk ilyen akkus gépeket. Ugyanezen cégek ajánlata az inkább profi munkára szolgáló ütve-csavarbehajtó gép, ahol a forgással együtt alkalmazott ütőimpulzusok főleg csavarok oldásánál nyújtanak segítséget. Ilyen impulzusos gép a Metabótól is beszerezhető. Hidegburkolók fontolhatják meg egy Makita gyémánttárcsás vágó beszerzését, mely, pl. csempedarabolásra alkalmazható.A gyártók - jól felfogott üzleti érdekből - szerszámaikat és akkumulátoraikat olyan kivitelben gyártják, hogy csak együtt alkalmazhatók, más gyártmányokkal nem csereszabatosak. Ugyanakkor egy gyár termékein belül gyakori az "átjárhatóság", vagyis pl. már meglévő akkumulátorunk (és töltőnk) más, ugyanolyan gyártmányú szerszámhoz is használható lehet. Erre a lehetőségre érdemes ügyelni gépparkunk bővítése esetén. A Black & Decker például kifejezetten ilyen céllal alakította ki VersaPack nevű gyártmánycsaládját, ahol ugyanaz az akkumulátor egyszerű cserével használható a gyár valamennyi VP típusjelű gyártmányánál. Összefoglalva akkumulátoros-szerszámos ismereteinket, most már nem nehéz meghatároznunk helyüket a szerszámok hierarchiájában: a hálózati táplálású szerszámokat általában nem helyettesíthetik (nem is ez a céljuk), de akinek nem túl nagy teljesítményigény mellett a vezeték-nélküliség előnyével járó mobilitás elengedhetetlen vagy az ezzel járó kényelem megfizetésére hajlandó, szerszámparkjának kiváló kiegészítő eszközeire lelhet bennük.

Kéziszerszámok VIII. rész

Nem utolsó szempont a gép súlya. Nemigen köthetünk ebben kompromisszumot: nagyobb teljesítményigény esetén kénytelenek vagyunk tudomásul venni a nagyobb méretű gépből és főleg a nagyobb méretű (nagyobb feszültségű és kapacitású) akkumulátorból adódó - és így gyakorlatilag már a vezetékes gépekével összemérhető - nagyobb súlyt. Az egyes gyártók különböző kivitelei között nyilván a súly/teljesítmény viszony az alkalmazott műszaki megoldásokból adódóan jelentős lehet, de ez nem jelent nagyságrendi különbségeket, és a szokásos munkavégzés során gyakorlatilag nem is mindig vehető észre. Szerencsére ma már - különösen a pisztoly alakú gépeknél - a konstruktőrök olyan kellemes formai kialakításokat alkalmaznak, hogy a gépek a súlypont kedvező kialakítása miatt jól kézre állnak.

Kéziszerszámok VII. rész

Eljutottunk oda, ami már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy mi az akkumulátoros gépek legnagyobb hátránya: az akkumulátor kimerülése miatti korlátozott üzemidő. Az akkumulátort ezért rendszeresen tölteni kell, és hacsak nincsen (mindig feltöltött) pótakkumulátorunk kéznél, akkor egyáltalán nem közömbös, hogy ez a feltöltés mennyi időt vesz igénybe. Bármennyire is fájdalmas, ez is pénzkérdés. A legegyszerűbb - és így legolcsóbb - töltők tulajdonképpen egyszerű hálózati adapterek, amiket rádiókhoz, számológépekhez stb. is alkalmaznak. Ezekkel a töltési idő esetenként csaknem egy nap is lehet. Gyorstöltő berendezések 1-2 óra alatt elvégzik ezt a feladatot, míg különleges áramköri felépítésű ún. szuper-gyorstöltőkkel pedig akár 10-15 perc alatt is regenerálhatjuk akkumulátorunkat, ráadásul az ilyen töltés sokkal kedvezőbb a telepre nézve, ezért ily módon sokkal többször tölthetők fel. Mint említettük ennek ára van, emiatt ezek leginkább a profi szerszámkészletek tartozékai, de természetesen külön is vásárolhatók. Gyakorlati tanácsunk: aki nem ipari célokra, de gyakran használ otthoni munkákhoz akkumulátoros gépet, az jobban járhat egy pótakkumulátor megvásárlásával.

Kéziszerszámok VI. rész

Az akkumulátortelep feszültsége rendszerint 3-6-9-12-24 V, illetve ezek közötti értékek lehetnek. Tájékozódásképpen egyelőre érjük be annyival, hogy nagyobb teljesítményt csak nagyobb feszültséggel lehet produkálni, elfogadható méretű szerszámok esetén. A másik jellemző a tárolóképesség - mint nevében is benne van - az akkumulátorban tárolható villamosenergia mennyisége, amit Ah (amperóra) egységben adnak meg, gyakorlatilag az egy feltöltéssel végezhető munka időtartamára utal. Az arányosság egyenes, tehát nagyobb kapacitású (nagyobb amperóra számú) akkumulátor esetén hosszabb üzemidőre - és nagyobb teljesítményre - számíthatunk.

Kéziszerszámok V. rész

A különbség közöttük prózai módon ismerhető fel: áraik esetenként nagyságrendi eltérést mutatnak. Ha már a csoportosításnál tartunk, nézzük át, hogy a fentieken kívül milyen tulajdonságú, műszaki jellemzőjű szerszámokkal találkozhatunk az üzletekben. Az akkumulátoros gép alapvető jellemzőit elsősorban rendeltetésének lényege, maga az akkumulátor határozza meg. Mivel ezeknek az eszközöknek a "lelkivilágával" később külön cikkben ismerkedhetünk meg, itt legyen elég egyelőre annyit tudnunk, hogy legfőbb jellemzőjük a feszültség, és a tárolóképesség, vagy más néven kapacitás.

Kéziszerszámok IV. rész

Profi felhasználóknál még inkább előnyös az akkumulátoros gépek használata. Nem kell külön magyarázat arra, hogy miért használják ezeket szívesen a kötélen függve dolgozó ipari alpinisták, vagy például nagy vasszerkezeteken, tartályok belsejében végzett munkáknál az ilyen eszközöknek ún. törpefeszültségű üzemmódjukból adódóan még komoly életvédelmi szerepük is van. A fenti használati példákból kézenfekvően adódik, hogy - mint általában a kéziszerszámoknál - itt is kétféle kivitelű gyártással, illetve készülékkel számolhatunk: profi és "háztartási" változatokkal.

Kéziszerszámok III. rész

"Előnyük és létük indoka tehát egyértelműen a vezeték elmaradása miatti mobilitás. A szerszámok csatlakozóvezetéke ugyanis gyakran valóban útban van. Gondoljunk állványon, vagy létra tetején billegve végzendő munkára, ahol a kényelmetlenül útban lévő vezetéknek az elkerülhetetlen hosszabbító miatt már számottevő súlya is van. Ugyancsak a (hosszabbítóval megnövelt) vezeték okoz kényelmetlenséget a kertben, vagy akár az utcán álló autónkban végzendő munkánál is."

Kéziszerszámok II. rész.

"Kézenfekvően elsődleges használati területük ott lenne, ahol nincs villany. Ez így is van, de valljuk be: ahol komoly, rendszeres szerszámhasználatot igénylő munka folyik, ott általában a szokásos 230 V feszültségű villamosenergia is rendelkezésre áll (ha más nem, pl. hordozható generátorok is vannak a világon), és ezért a fennmaradó lehetséges, villanynélküli területekre (erdő, mező, szőlőhegy, romantikus víkendház) nem érdemes mintegy iparágat alapítani."

Kéziszerszámok I. rész.

"Ez a drót mindig útban van!" Akárhogy is nézzük, valójában kár szépíteni. Ez a gyakorta elhangzott panasz inspirálta a villamos kéziszerszámok gyártóit arra, hogy kínálatukat az akkumulátoros kivitelekkel is kibővítsék"

A következőkben néhány akkumulátoros szerszámról szeretnék írni.

Felhasznált szakirodalom: Ezermester különböző számai.

Szaletli burkolása

Az egyik közelben lévő ház udvarát és autó bejáróját műkővel raktak le, kb 100 m2. A szélekből sok helyen le kellett vágni, így rengeteg darabolt rész megmaradt. A tulajdonost megkérdeztük, mi a szándéka, a "törmelékkel". Azt mondta, hogy ha szükségünk van rá, fel tudjuk használni, vihetjük. Több fordulóval elszállítottuk, ma pedig, elég pepecselő munkával beszinteztük, majd szépen leraktuk a darabokat, hogy minél jobban illeszkedjenek egymáshoz. Kitaláltuk, hogy a mellette lévő bográcsoló környékét is hasonló módon borítjuk. Sajnos fénykép nincs, mert tönkrement a fényképező gépünk.

Melléktermék

Már régebben tönkrement a fűnyírónk, újat vásároltunk. A régit őrízgettem - "majd csak jó lesz valamire"- című játék keretében. Jött az ötlet, hogy a motort ki lehetne belőle szerelni, és akkor valami féle kis "járgány" készíthető. A motort burkoló műanyagot levágtam, helyére egy lekerekített bútorlapot erősítettem, három darab kapupánt csavar segítségével. Hát ez lett belőle. Elég erős ahhoz, hogy a szemetet a konténerig eltoljuk vele, vagy gyomlálásnál, rátéve a vödröt kényelmesen végezhetjük a munkát. Még Mámocskát ráveszem, hogy a bútorlapot fesse le, ne csúfkodjon így.

Ülőke IV.

Az alkatrészek rendesen megszáradtak, következhet az összeszerelés. A legtöbb darabot valamilyen módon megjelöltünk, hogy összerakáskor ez ne okozzon gondot. Az összeszerelés után, egy kis kiigazítás, ha a festék leverődött, csavarfejek, lefestése. stb. Azután a végleges helyére vittük. Még egy kis tető készül rá vízhatlan textíliából.

Az ülőkéről további képek.

Ülőke III.

A darabolás, csiszolás után a festés következett. Ennek Mámocska a nagymestere. Neki is látott, és ennek következtében rövidesen száradó alkatrészek lógtak mindenütt.

Ülőke II.

Ma minden anyagot előkészítettünk, méretre daraboltunk, megcsiszoltunk, és az összeerősítéshez elkészítettük az összes furatot.

Ülőke

Ma nagyobb sikerünk volt az időjárással. Kipakoltuk a szerszámokat, anyagokat, eszközöket. A szükséges fa anyagokat megcsiszoltuk. Még szombaton ért egy trauma, ami tegnap elfelejtettem elmesélni. Az ülőke fa anyagát a tőlem megszokott tető lécből képzeltem el. Mindig úgy megyek vásárolni, hogy azt nézem, melyik bolt van a legmesszebb, ott kezdem. Így tehát a csavarokat vásároltam meg. A cső, amihez a lécet erősítem, 30 mm-es átmérőjű, a tetőléc 25 mm vastag, így azt gondoltam hogy 5x60-as csavar éppen megfelelő lesz. Következett a léc. Ott ért a meglepetés, az un. hagyományos lécet már nem készítenek, a lécek vastagsága 30 mm. Na, gondoltam, vihetem vissza a csavarokat, és ha szerencsém van ki is cserélik. De azután körülnéztünk a telepen, és találtunk 25 mm vastag lécet, így a cserét megúsztuk.

Jönnek az unokák

Nyolc nap múlva jönnek az unokák, pontosabban a két kisebb. Egy kis meglepetésre készülünk, szeretnénk egy kis kerti ülőkét éa alvókát készíteni számukra. Megvásároltuk a szükséges anyagokat, a szerkezet váza már részben készen is van. Már kezdtünk hozzálátni a munkához, mikor eszméletlen zuhé ért bennünket, de hamar végigsöpört a környéken. Kisütött a nap, ismét nekiindultunk, ismét egy vihar. Ma már többet nem kísérletezünk, holnap bepótoljuk azt amit ma szerettünk volna megvalósítani. Az alvóka, egy régi hintaágyból készül, melynek ülő része teljesen megroggyant, kiegyenesíteni ki lehet, de nagyobb terhelésnél szintén meg fog hajolni. Ezért a háttámlát tesszük a helyére, és középen kap majd egy alátámasztást

További átalakítások

Egy "Apróságok" című oldalt is beiktattam

Átalakítás

Egy kicsit átalakítottam a korábbi blog formátumot. Remélem, hogy így jobban áttekinthető lesz. Két új lapot iktattam be, ahol megpróbálok rendszeresen beszámolni szerszámokról, anyagokról

További képek a szaletliről.

Itt az összes fotó megtalálható

Lakatvédő készítése

A kertünk végében található egy kis kapu. Ha a partra megyünk sétálni, vagy kávézni, akkor itt szoktunk közlekedni, mert rövidebb az út. Az ajtón nincsen zár, csak egy lakattal és lánccal oldottuk meg eddig a bezárást. Télen szinte sohasem használjuk, ezért műanyag fóliával szoktuk bevonni, hogy ne korrodáljon. Ha nem sikerül hézag mentesen becsomagolni, és az őszi eső felülről belekerül, és alul nem tud kifolyni, akkor szinte biztos, hogy tavasszal úgy kell lefűrészelni. De egyébként sem használ a lakatnak, ha áll benne a víz. Ezt a lakatvédőt konzerv dobozból készítettem. Egy közepes méretű dobozt félbevágtam lemezvágó ollóval, a hátsó részén nyílást vágtam a lakat pántjának, majd a pánttal együtt az ajtóra erősítettem, mivel a kapu befelé nyílik. A felerősítést úgy oldottam meg, hogy a sülyesztett fejű csavart használtam, részben a jobb zárás érdekében, részben pedig azért, hogy kívülről nehezebben lehessen hozzáférni. Ha van un. lencse fejű csavarunk, azt használjunk, mert akkor a külső oldalon sarokcsiszolóval le tudjuk csiszolni a csavarhúzónak szánt vájatot, így már egyáltalán nem lehet hozzáférni kívülről. A régi láncot megtartottam, mert kívülről nem lehet a lakatot belülre feltenni. Készítettem egy kis kampót amelyen ott lóg, készenlétben, és ha elmegyünk, akkor kívülről ezzel zárunk. (meg a lakattal) További képek : itt

Egérpad készítése, mini egérhez.

Aki még használ egérpadot, az a képek alapján könnyen elkészítheti.

Hozzávalók: Cd, CD tok, öntapadós tapéta

Eszközök:

kés, olló

A használaton kívüli CD, vagy DVD lemezt ráfektetjük a kiválasztott öntapadós tapétára úgy, hogy arról előzőleg a hátoldalát lehúztuk. Érdemes ezt úgy tenni, hogy minél kevesebb vesszen kárba, kevesebb hulladék keletkezzen. Ollóval nagyoltan körbe nyírjuk, majd éles késsel a lemez széle mentén körbevágjuk. Ezt követően csak belehelyezzük az üres tokba, és kész. Ha valaki elég ügyes, akkor a lemez közepén lévő kör alakú nyílásból is eltávolítja a tapétát, majd megfordítja, és a másik oldalát is bevonja tapétával. Így mindkét oldal használható lesz.

A harmincharmadik: háttámlák

Minden ülő helyhez szereltem hát támlát, ezek már nem tető lécből készültek. És ezzel gyakorlatilag vége

A harminckettedik: kicsit távolabbról

A műanyag lapok találkozásánál egy fém lemezes lefedést alkalmaztam. 1 mm-es lemezből kivágtam egy 50 cm átmérőjű kört, közepét kifúrtam 6 mm-es fúróval, majd sugár irányba a lemezt a szélétől a közepéig lemez vágó ollóval bevágtam. Lefektettem a simára egyengetett homokba, és gumi kalapáccsal, óvatosan kúp formára kalapáltam. Ezt körültekintően kell végezni, mert apám mondása szerint, ha a lemezt minél tovább ütöd, annál görbébb lesz. Az átfedésnél 3 mm-es pop szegeccsel a lemezt összeszegecseltem.

A harmincegyedik: polc a másik oldalról

A középső polcon lévő kör alakú nyílásokba műanyag poharak kerülnek, melyekbe az evőeszközöket lehet tárolni. A függőleges fa lapok pedig támaszul szolgálnak a zacskós fűszereknek.

A harmincadik: polcok

A bográcsolóhoz közel, a kijárat mellett egy polc sort alakítottunk ki, a főzéshez szükséges eszközöknek, fűszereknek, kanalaknak, stb.

A huszonkilencedik: még mindig ülőkék.

A hármas ülőke

A huszonnyolcadik: további ülőkék

A következő két ülőke

A huszonhetedik: ülőkék

Összesen hét ülőkét alakítottunk ki. Két kettest, és egy hármast. Az alkatrészek szintén tető lécből készültek

A huszonhatodik: tető alatt

Ez most azért is jó, mert az ülő helyek elkészítése aprólékos, és időigényes munka, amit most nem tud megszakítani az eső.

A huszonötödik: a tetőlemezek rögzítése

Végre sikerült a tető lemezeket is felhelyezni, és a körcikkek illesztésénél egy félbevágott tető léccel felülről rögzíteni.

A huszonnegyedik: még mindig festés

Mámocska munkában. Nagyon élvezi ezt a munkát, és jól is csinálja.

A huszonharmadik: talajmunkák

Hát valahogy így. Bizonyára sokakban felmerül, hogy miért ezzel kezdtük. Őszintén szólva akkor még nem terveztük, hogy a szaletlinek aljazatot készítünk. Ha valaki ezt tervezi, akkor érdemes ezzel kezdeni. Később kiderült, hogy ha utólag készítünk aljazatot, annak is meg van az előnye. Ugyanis az unokáink jókat tudtak játszani a szaletli alatt lévő homokban.

A huszonkettedik: a festés

Most következtek Mámocska nagy manőverei. Eddig is sokat segített, de a festést azt kizárólagosan bitorolta magának. Még a festés előtt, alatt, és után is, én a talaj előkészítésével foglalkoztam. Kis cölöpöket vágtam, kb 30 darabot, némi hulladék farost lemezből 15 cm-es csíkokat vágtam, olyan hosszúságban, hogy a szeletlit körbe érje. A szaletli belsejéből egyenletesen kiszedtem a földet, elegyengettem, a farost lemez csíkokat a cölöpökkel megtámasztva kör alakúra igazítottam.

A huszonegyedik. a tetőt tartó lécek elhelyezése

A tetőt tartó léceket olyan sorrendben raktam fel, amilyen sorrendben az áthidalókat

A huszadik: a tetőt tartó szerkezet kialakítása

Ott, hol az áthidalók, és a kör lap találkozik, felcsavaroztam 12 darab előre elkészített tető oszlopot. A mi esetünkben (a műanyag lapok miatt) ezeknek a hosszúsága 40 cm volt. A felső végüket a tető lapok dőlésének megfelelően előre érdemes lefűrészelni.

A tizenkilencedik: hát ilyenre is lehet számítani: esőnap

Eddig elég jól megúsztuk, de az esős idő alatt sem tétlenkedtünk. Előkészítettünk 10 darab hasonlóan kialakított csövet, mint a tartó oszlopoknál, ezek fogják tartani az ülő helyek belső felét.

A tizennyolcadik: A váz egy része

Lassan kialakult a váz alsó része. Ismét kivágtam egy kör alakú lapot 50 cm-es átmérővel, és ezt az áthidalók fölé, koncentrikusan az alsó kör lappal, minden áthidalóhoz hozzáerősítettem. Ezután tettem egy kísérletet: a váz középső részén megkapaszkodtam felemeltem a lábaimat, és elbírta a 90 kilómat.

A tizenhetedik: további keresztmerevítések

Ott ahol a bejáratok lesznek, a felső szélétől számítva a tartó oszlopnak, 10 cm-t mértem lefelé, és ott rögzítettem egy merevítőt.

A tizenhatodik: keresztmerevítések

Ott ahol nem lesznek bejáratok, a felső széltől lefelé, 30 cm-re keresztmerevítőket csavaroztam be.

A tizenötödik: további oszlopok, kapuk helyének kijelölése

Az összes tartó oszlop felállítása után eldöntöttük, hány ki, és bejáratot szeretnénk a szaletlira. Úgy döntöttünk, hogy az unokák ki, és be tudjanak egyszerre közlekedni, ezért három ki, illetve bejáratot tervezünk.

A tizennegyedik: az áthidalók megbízható rögzítése

Bútor lapból 50 cm-es átmérőjű kört vágtam, és az áthidalók találkozásánál, minden áthidalóhoz rögzítettem.

A tizenharmadik: merevítések

A tartó oszlop, és az áthidaló találkozásainál érdemes merevítéseket alkalmazni. Ezek az egész szerkezetet merevebbé teszik.

A tizenkettedik. az áthidalók

Az áthidalók közül, csak egy lesz egy darabban, a többit méretre kell vágni.

A tizenegyedik: a csavarkötésekről általában.

Ha igazán szoros kötéseket akarunk készíteni, akkor azt a fát, amelyik a csavar fejéhez közelebb esik átfúrjuk, egy olyan méretű fúróval, mint a csavar vastagsága. Így a két rész biztosan szorosan fog illeszkedni. Ha nem tesszük, különösen keményfa esetében előfordulhat, hogy a csavar megszorul ugyan, de a két felet nem rögzíti kellőképpen.